Tiszai Zoltánra igenis meg kell emlékezni.Ebben a rohanó,erőszakos,sunyi,jellemtelen,kétszinü világban,egy ilyen jelenség,egyéniség,kiri a szürke emberek táborából.Egyszerüsége,természetessége,a mindennapi élethez hozzáállása,irigylésre méltó volt és kővetni való.Hüsége,barátaihoz,kolégáihoz,munkahelyéhez,rendithetetlen és kikezdhetetlen volt.Feleségét és kislányát messzemenőkig minden elé emelte.Ő MÁR BIZONYITOTT MINDEN TÉREN,MOST MI JŐVÜNK,TI JŐTTŐK.HIÁNYZÓL ZÓLI ÉS ÉLTEDBEN ELŐSZŐR ŐNZŐ VOLTÁL,MAGUNKRA HAGYTÁL MINKET.

Tiszai Zoli :)
E név hallatán egy nagyon jó ember jut az eszembe és furcsa, mert az emlékképek rögtön mosolyt is csalnak könnyektől csillogó arcomra.

Emlékeimben egy mindig életvidám, csínytevésre alaposan kapható, őszinte és -hogy az előttem szólót megerősítsem- hűséges srác ugrat erőteljesen komoly arccal. Az aznapi átverést már megint naivan elhiszem, csodálkozó szemekkel, kicsit zavartan tekintek rá.

Örök mókamester, aki hirtelen még férjhez is adott egy Kedves Kollégához (persze belementem a játékba).:)

Ugyanakkor kétségem sincs affelől, hogy ha gond lépett volna fel munka közben valahol és ő ott lett volna mellettem, gondolkodás nélkül a segítségemre sietett volna.

Tibi, Piros, Attila, Garas és még sorolhatnám a neveket!
Tudom, hogy mit jelentett Nektek Ő! Ezúton szeretném kifejezni őszinte részvétemet. Nem tudom azt mondani, hogy "most már jó kezekben van", mert még itt lenne a helye köztetek/köztünk!